A padlás Sztevanovity Dusán ötletéből, Presser Gábor zenéjével és Horváth Péter írói közreműködésével született meg, Marton László rendezésében.
„Sokat változott az időben, hogy mit jelent számomra ez a darab. A felkészülés éve tele volt szorongással: megél-e egy ilyen, puritán zenés játék a hatalmas Vígszínházban? A premiert az emeleti világosító fülkében izgultam végig. Aztán futottam, hogy leérjek a földszintre, mielőtt elnémul a nézőtér. Leértem. És még vagy húsz percig toporogtam szerzőtársaimmal az ügyelőpultnál, míg végül a színészek betereltek a színpadra. Felülmúlhatatlan érzés volt. Angyal szállt el A padlás fölött. És azóta is itt kering” – meséli Sztevanovity Dusán.
Az elmúlt évtizedek töretlen sikerét látva azt gondolhatnánk, az első perctől fogva kiemelt körülmények között készült A padlás, pedig az indulás közel sem volt ideális.
"A színház épp kutyaszorítóba került, nem kaptunk meg egy aktuális dotációt, a díszlet csupa korábban használt bútorból, kacatból állt, s így tökéletes, de Fehér Miklós díszlettervezőnek esélye sem volt, hogy bármi mást is kigondoljon. Neki is - akárcsak Jánoskúti Mártának a jelmezekre - fillérek jutottak. A zenét is egyedül játszottam fel, zenészekre sem jutott pénz. Egészen más okból, az előttünk készülő darab csúszása miatt a nagyszínpad helyett a Házi Színpadon kellett próbálni, néhány léc és vásznak jelezték a díszleteket, a színészeknek vigyázniuk kellett, hova lépnek, nehogy még baleset is legyen. Minden előjel erősen billegett. A premier éjszakáján Dusán, Horváth Péter és én – a szerzők – megköszöntük Marton munkáját, s ő azt mondta, “gyerekek, ez egy emlékezetes nap, ez a darab egy kincs”. De azt nem hinném, hogy bármelyikünk is gondolta volna, hogy a Víg több, mint egymillió jegyet ad majd el, és lesz egy 999. A padlás előadás. Nagyon rossz, hogy Marton László ezt már nem láthatja...” – emeli ki Presser Gábor.
A darab nyers változatát Dusán írta, a most játszott szövegkönyv azonban Horváth Péter segítségével nyerte el végleges formáját.
„Kétnaponta olvastam fel az elkészült jeleneteket a stábnak, köztük Radnóti Zsuzsának, aki okos tanácsaival segítette a munkámat. Javasoltam néhány új dalt is… Így született, többek közt, a Szilvásgombóc is, bár én eredetileg palacsintát szerettem volna."
A padlás legjeit és érdekességeit hosszan lehetne sorolni. A Rubik Ernő által készített Varázskönyv lapjait már megszámlálhatatlanul sokszor nyitották ki, és szilvásgombócból is rengeteg repült már a színpadon.
Az előadás 13 szerepét az elmúlt 32 évben közel 100 színész, több generáció játszotta.
Az ünnep alkalmából készült különleges videóban a Rádiós szerepében Kaszás Attila, Szőcs Artúr, Wunderlich József és Ember Márk látható:
Igó Éva a bemutatón Süniként, az elmúlt években pedig Mamókaként áll a színpadon.
„Rengeteg személyes emlék, barátság köt A padláshoz, hiszen végigkísérte a pályámat. A lányom ezen a darabon nőtt fel, az első előadások egyikén is ott ült a nézőtéren, és amikor színpadra léptem felkiáltott: Ott van Anyukám! A mellette ülő nézők egyike kedvesen beszédbe elegyedett vele: engem is így hívnak. Mire a lányom nagy szemekkel megkérdezte tőle: Tényleg, téged is Süninek hívnak? Azóta persze már az unokáim is többször látták A padlást, de ismerek olyan óvónőt, aki minden csoportját elhozza a darabra, amikor már elég nagyok a gyerekek. Mamóka szerepével kapcsolatban pedig talán az a legkedvesebb emlékem, amikor egy kisfiú az előadás után virágot hozott nekem, hogy megvigasztaljon azért, mert nincsenek unokáim.”
A padlás alkotói csapata és a Vígszínház társulata bízik abban, hogy hamarosan A padlás 1000. előadását is megünnepelhetik élőben, együtt a közönséggel. Addig pedig találkozzunk az online térben,
“mert kell egy hely, hol minden szellem látható, mert kell egy hely, hol minden szólam hallható”.
A Padlás 999 előadásának élő közvetítése az eSzínházzal együttműködve jön létre.
Szólj hozzá!