Bánk

Van valami ebben a drámában, ami nem hagyja nyugodni az utókort – és amiért az utókor sem hagyja békében nyugodni a Bánk bánt. Meglepően ismerősek lehetnek például korunk nézőjének a 13. században játszódó történet szereplőinek magán- és közéleti konfliktusai, társadalmi problémái: az egyik oldalon a haza, a pozícióharc, a társadalmi igazságtalanság, a másik oldalon a szerelem, a féltékenység, a család.

Kooprodukció a Kabóca Bábszínházzal
BÁNK BÁN
színdarab

A Bánk bán nagy nemzeti drámánk, iskolai kötelező olvasmány, nyelve keveri az archaizáló és nyelvújítás kori elemeket. Következésképpen érdektelen, unalmas és érthetetlen. De mi van, ha kamaszkori olvasmányélményeink megcsalják az emlékezetünket? Mi van, ha az éppen 230 éve született Katona József drámája mégsem érdektelen, unalmas és érthetetlen, hanem éppen ellenkezőleg? Hiszen időről-időre újabb és újabb színházak tűzik műsorra a darabot! Van valami ebben a drámában, ami nem hagyja nyugodni az utókort – és amiért az utókor sem hagyja békében nyugodni a Bánk bánt. Meglepően ismerősek lehetnek például korunk nézőjének a 13. században játszódó történet szereplőinek magán- és közéleti konfliktusai, társadalmi problémái: az egyik oldalon a haza, a pozícióharc, a társadalmi igazságtalanság, a másik oldalon a szerelem, a féltékenység, a család. Ezekről a – életkortól függetlenül mindannyiunk bőrére menő – kérdésekről beszél a Veszprémi Petőfi Színház és a Kabóca Bábszínház közös Bánk bán-előadása ,a prózai színhá és a bábos gondolkodás eszközeinek csatasorba állításával.

Rendező: Markó Róbert