Nem színes, de szagos: Chaplin a Teréz körúton

A színrevitelt Zólyomi Zsolt parfümőr illatkompozíciói egészítik ki. A néma produkciót egyedi technikával teszik izgalmasabbá – az illatok az előadás egyes pontjain a cselekményhez kapcsolódó asszociációkat erősítik.

Szente Vajk negyedik alkalommal rendez a Játékszínben. A Tied a világ…, A szőke ciklon és a Legénybúcsú után egy unikális, néma előadást álmodott színpadra – legalább annyira merészen, mint maga Chaplin, aki már a hangosfilmek időszakában forgatta le nagy sikerű némafilmjét. Fekete-fehér látványvilág, zenére kidolgozott mozgássorok és a némafilmek stílusát idéző színészi játék jellemzi majd az előadást.

„A Chaplin korabeli színjátszás eszközei megváltoztak már, épp ezért lehet ma újra izgalmas a néma történetmesélés” – nyilatkozta.

Azt is kiemelte, Charlie Chaplin kétségtelenül a filmművészet egyik letéteményese, a mai filmes- és vicctechnikák mind tőle erednek, személye és alkotói munkássága megérdemli a mai emberek figyelmét is. Hozzátette, a színrevitel nem pusztán azért lesz érdekes, mert némán játszani nóvum, hanem mert jó a történet.

A cselekmény középpontjában egy csavargó áll, aki magányosan tölti napjait a nagyvárosban. Egy nap rámosolyog a szerencse: beleszeret egy vak virágáruslányba és ráadásul megmenti egy milliomos életét, aki ettől fogva barátjának tekinti. A bökkenő csak az, hogy a gazdag mecénás csak akkor ismeri meg, ha részeg, és ebből sok-sok galiba származik. A Csavargó a gazdag pártfogójától kapott pénzből meggyógyíttatja a lányt, ő maga viszont börtönbe kerül...

Nagy Sándor, Kolovratnik Krisztián és Kovács Gyopár mellett Zsurzs Kati, Csonka András / Szirtes Balázs, Gáspár Kata és Túri Lajos Péter lép színpadra.

„Néma színházat csinálni óriási vállalkozás, mert nem állnak rendelkezésre azok a mechanizmusok, amelyek próza vagy zenés színház esetén adottak – mondja Szente Vajk. – Remek színészekkel dolgozom azonban, akiknek ezúttal „csak” a tehetségük és a zene áll rendelkezésükre. Fontos megjegyeznem, hogy nem mozgásszínházat hozunk létre, inkább egy természetes játékmóddal, a lélektani realizmus eszközeivel elmesélt történetet igyekszünk színre vinni.”

Az előadás zeneszerzője Gulyás Levente, a díszletet Rákay Tamás, a jelmezeket Kovács Yvette Alida tervezte.