Másfél óra – felolvasószínházi játék a végzetről

3 hete  ·   Ajánló   ·  Színházvilág.hu

A rendhagyó színházi előadás Koltai Róbert színművész és Gaál Ildikó rendező nevével fémjelzett produkciós csapat legújabb alkotása.

Másfél óra – felolvasószínházi játék a végzetről

A történetben egy férfi ül az autójában, és miközben Á-ból B-be igyekszik, telefonon éli az életét. Nádor Zoltán építésvezető, a toronyházak alá kerülő betonalapok mindentudója és szerelmese, aki munkáját csak az éppen születendő gyermeke miatt hagyja félbe. Másfél óra az autóút, amíg a szülészetre ér, ahol a szeretője vajúdás közben várja őt. Útközben folyamatosan tartja a kapcsolatot a külvilággal, beszél a főnökével, aki nehezményezi, hogy a legkritikusabb időben hagyta el a munkahelyét, beszél a kollégájával, akire rálőcsölte a saját feladatait, beszél a feleségével, aki vacsorával várja őt haza, és hívogatja a kisfia, akinek megígérte, hogy az esti meccset együtt nézik. Zoltán minden fronton próbál tisztességgel teljesíteni, és az élet nevű társasjáték nagy kérdése, hogy a végén célba ér-e, vagy a végzete idő előtt pálya szélére állítja-e őt...

A darab érzékeny kérdéseket vet fel és fájó pontokon érinti meg a néző lelkét.

Érdekesség, hogy az előadás felénél a szereplők bevonják a nézőket a játékba úgy, hogy véleményt nyilváníthatnak a történtekről, vagy akár felhívhatják a beszélgetésfolyamban lévők bármelyikét, mintegy tanácsot adva nekik, ők mit tennének a helyükben.

A bemutató óta két új szereplő vette fel a történet fonalát, egyikük Gubík Ági színművész, aki így vall az új szerepéről:

„Koltai Róberttel a Hajnali részegségben dolgoztam először együtt, 2018-ban, a Szegedi Szabadtéri Játékok keretében. A darab Karinthy Frigyes (Koltai Róbert) és Kosztolányi Dezső (Kőszegi Ákos) életéről szólt, én az utóbbi feleségét játszottam. Abban az időszakban, a próbák idején nagyon magam alatt voltam. Addigra úgy gondoltam, már minden rossz ellen fel vagyok vértezve, nem tudnak begörcsöltetni rendezők vagy helyzetek, de pont ez az előadás olyan volt, hogy folyamatosan azt éreztem, hiába vagyok húsz éve a pályán, és hiába tudom, hogy hamis, amit csinálok, valahogy nem tudok jó lenni a próbán. Egyszer csak Robi azt mondta: Ági, neked olyan jól áll a színpad! Nem ecsetelte a dolgot, nem akart tanácsot adni, nem akarta megoldani helyettem a helyzetet, csak ezt a mondatot elmondta, és onnantól kedve elkezdtem szárnyalni, és jó lett az, amit csináltam, és a darab sikeres lett. Az a jókor elhangzott mondat zökkentett ki a tehetetlen görcsösségemből. Ezt soha nem meséltem el neki, nem is tud arról, hogy emiatt milyen fontos ember lett az életemben. Nem köszöntem meg neki, de alapvetően nem is tudjuk egymásról, hogy egy-egy odavetett, ártatlan megjegyzés mennyit javíthat – vagy éppen ronthat – a játékunkon. Nagyra tartom őt színészként és emberként is, boldog lettem, hogy vele játszhatom, amikor Gaál Ildikó felhívott és felkért erre a szerepre. Ami külön öröm és megtiszteltetés, hogy amikor Hegedüs Miklóssal együtt játszottam az Ágnes, báránykámban, Robi és Ildi megjelentek nézőként, de megnéztek a Nem, nem köszönöm című abúzustörténetben is.

Izgalommal vártam a Másfél órát, és főleg a nézők reakcióját. Amikor megtudtam, hogy van egy játékmester, aki az előadást egy ponton megállítja és beszélget a nézőkkel, illetve a nézők „felhívhatják” a szereplőket, nagyon megörültem ennek a rendhagyó, interaktív lehetőségnek. Maga a szerep is roppantmód izgat, mert egy olyan nőt játszom, akinél a néző érzi, hogy ez a terhesség az utolsó esélye arra, hogy gyermeke szülessék. Az, hogy nem önzésből tartja meg a gyereket, abból derül ki, hogy ez egy egyéjszakás együttlétből fakadó várandósság, igazából nem is ismeri egymást a két fél, tehát nem akarja a férfi nyakába sózni a gyereket, ezzel kiharcolva a törődését.”

A Férfi szerepét a darabban Hegedüs Miklós vette át, aki már átélt hasonló helyzetet, mint a főszereplő.

Azért is érdekes számomra a darab, mert én 2016-ban már láttam a filmet, és azonnal magával ragadott ez a szívbemarkoló történet, mert akkor ugyanabban a helyzetben voltam, mint Tom Hardy. Az élet engem igazolt, én a gyermekem édesanyjával maradtam, de a feleségem a lelkemben marad örökre. Így, amikor Gaál Ildikó megkeresett a szereplehetőséggel, azonnal tudtam, miről van szó. Ez egy új megmerítkezés volt, bár volt már felolvasószínházi élményem, éppen Gubík Ágival, az RS9 Színház Vallai kertjében, egy Zubornyák Zoltán által Angliában felfedezett darabot, a Bérrokonokat játszottunk együtt 2018 júniusában, amit Telihay Péter rendezett. Az is egy rétegtörténet volt, két férfi szeretett volna gyermeket vállalni, egy barátnőjük segítségével, amiből a végén bírósági tárgyalás lett. A jó színháznak az a feladata, hogy nagyon mélyre, a lelkek legmélyére hatoljon, és ebből nem lehet kimaradni színészként. A saját életünkből sem lehet kimaradni, vagy hát ki lehet, de akkor nem érdemes élni, mert minek, kinek? Saját magunkért, a gondolatainkért, az érzelmeinkért, viselkedésünkért felelősséget kell vállalni. A színháznak az is a missziója, hogy felnőtt embereket érzékenyítsen arra, hogy vállalják a tetteikért a felelősséget. Minden olyan darab, ami a másságról, az elfogadásról szól, annak igenis hangsúlyosnak kell lennie a mai Magyarországon, mert bár minden ember hasonló, mégis mindenki más, emiatt egy dolgot tehetünk, hogy elfogadjuk a másikat – amihez az önismeret is nagyon fontos lépés. A másság, mint ismeretlen valami, félelmetes, ezért kell megmutatnunk sok minden mást a színpadon. Gyerekkoromban, Kaposváron Ascher Tamás rendezői színháza inspirált engem, például az Antigoné, A vihar, A Velencei kalmár. Beavatószínházat csináltak, a színészek az előadás egy pontján megálltak, és a rendező vagy egy moderátor segítségével elemezték az addig látottakat. A Másfél óra ehhez hasonló koncepció, érdekes látni, hogy a nézők hogyan élik meg a történetet, nekik maguknak milyen történeteik vannak. Elsősorban nem a véleményük a fontos, inkább az, hogyan hat rájuk a darab, hogyan jelzik ezt vissza, és milyen élményt visznek haza.”

-----------------------------------

Szereplők, alkotók


Férfi: Hegedüs Miklós
Főnök: Koltai Róbert
Feleség: Gaál Ildikó
Szerető: Gubík Ági
Beosztott/nagyfiú: Mucsi Kristóf
A kisfiú hangja: Demeter Igor Ilián

Technika: Mucsi Balázs
Rendező: Gaál Ildikó
Kreatív producer: Koltai Róbert Jászai Mari-díjas színművész, Érdemes Művész

 

Következő előadás:

November 26. és december 2., 19.00 óra, KuglerArt Szalon.

Koltai Róbert, Gaál Ildikó, lakásszínház, Másfél óra

 

 

Szólj hozzá!


Maradunk tisztelettel...

Maradunk tisztelettel...

Testvéroldalunk, a Koncert.hu száguldó riportere a munka és a koncertek mellett rengeteget olvas is. Ezt az írását a blogjáról vadásztuk le.
 
Színház naptár

Másfél óra – felolvasószínházi játék a végzetről

A rendhagyó színházi előadás Koltai Róbert színművész és Gaál Ildikó rendező nevével fémjelzett produkciós csapat legújabb alkotása.

Háromba vágtad, édes, jó Lajosom? – kérdezik ezúttal Mucsi Zoltántól a Tháliában

A Thália Színházban már elindultak a Tóték próbái! A tragikomédia, melynek ősbemutatójára szintén a Thália Színházban került sor 1967-ben, 2024. november 22-én debütál ismét a teátrumban, ezúttal Kovács Lehel rendezésében, Mucsi Zoltán, Csarnóy Zsuzsanna, Kovács Krisztián, Kövesi Csenge és Tamási Zoltán szereplésével.
Új színdarabok
 
 
Cached at 17:54:50