Igaz történet Florence Foster Jenkins-ről, a világ legrosszabb és legboldogabb énekesnőjéről
Fordította: GALAMBOS ATTILA
Florence Foster Jenkins: BÁNSÁGI ILDIKÓ
St. Clair: GÁLVÖLGYI JÁNOS
Cosme McMoon: SZEMENYEI JÁNOS
Dorothy: LÉVAY VIKTÓRIA
Maria: MURÁNYI TÜNDE
Mrs. Verrinder-Gedge: BACSA ILDIKÓ
Dramaturg: LŐKÖS ILDIKÓ
Korrepetitor: DÉKÁNY ENDRE, SZIKI ÁGNES, SZAKÁCS ISTVÁN
Díszlet- és jelmeztervező: VERECKEI RITA
Videóanimáció: CSONTÓ ANDRÁS
A „Mint madárka” és a „Cole Porter” című dalok szerzője: SZEMENYEI JÁNOS
Ügyelő: VARGA MIKLÓS
Súgó: DOBOS ERIKA
Rendezőasszisztens: SKRABÁN JUDIT
Rendező: BAGÓ BERTALAN
Az előadás hossza 1 óra 50 perc, 15 perc szünettel
Florence Foster Jenkins, akit a világ legrosszabb operaénekesnőjének tartanak, 1868-ban született Amerikában, Pennsylvaniában, 1912-től hangversenyezik – hangos sikerrel – lemezt készít, haláláig (1944) az elhivatott énekesnők életét éli. Ugyan lelkét a legtisztább muzsika árasztja el, a hanggal baj van: se ritmusérzéke, se hallása, ámde mindez nem zavarja népes rajongótáborát. Előadásaiból annyi szeretet, báj, a zene felemelő, nemesítő hatásába vetett hit árad, hogy ellensúlyozza fals hangjait. Első hangversenyét New York Cityben, a Ritz-Carlton báltermében adta, utolsót a Carnegie Hallban. Hangversenyeire minden jegy elkelt, sőt az utcán állva, tömegek reménykedtek, hogy bejuthatnak a nem mindennapi produkcióra. A közönség nevetett rajta – de imádták Jenkinst. Peter Quilter darabját, húsz országban játszották – a főszerepet alakító híres, kiváló színésznőknek köszönhetően – kiemelkedő sikerrel. Nálunk, a Játékszínben, Bánsági Ildikó játssza az elragadó énekesnő szerepét. Az angol szerző, Quilter színpadi művei rendkívül népszerűek, szerte a világban több mint negyven városban, harminc nyelven játsszák darabjait. A Jenkins életéről írt vígjátékát a bemutató után méltatta a Daily Telegraph, a Daily Mail, a Sunday Times és a The Guardian is.
Szólj hozzá!