Békéscsaba 2019. Oct. 29. (19:00)

Liliom


Liliom

Molnár Ferenc: Liliom

 „Az élet költészete nyomtalanul halad el melletted.” (A liliom virágnyelven)

külvárosi legenda hét képben 

 

Liliom 

Katkó Ferenc

Juli 

Kiss Viktória szh.

Mari 

Veselényi Orsolya

Ficsúr 

Czitor Attila

Muskátné 

Kovács Edit Jászai Mari-díjas

Hugo 

Csurulya Csongor

Linzmann 

Mészáros Mihály

Hollunderné 

Nagy Erika

Kapitány, Fogalmazó 

Tomanek Gábor

Hollunder fiú 

Laszkó Viktor szh.

Berkovics, Rendőr

Kopanyicza András

I. Rendőr, I. Detektív 

Berta János / Kopanyicza András

II. Rendőr, II. Detektív

Balázsi Róbert

Esztergályos 

Lévai Attila

Öreg rendőr, Orvos 

Jancsik Ferenc

Dr. Reich 

Hodu József

Kádár István 

Szőke Pál

Lujza 

Nagy Laura szh.

Vak verklis 

Szabó Zoltán

 

 

cselédlányok, körhinta angyalok, táncosok, bohócok, munkások:

Király Alexandra szh., Fazekas Döniz szh., Szabó Emőke szh., Nagy Patrik szh., Tehenes Vivien szh.

 

Díszlettervező: Székely László

a Nemzet Művésze, Kossuth-díjas Érdemes Művész

 

Jelmeztervező: Vesztergombi Anikó

 

Ügyelő: Szepsi Szilárd

Súgó: Viszmeg Szilvia

Videó: Heltai Ákos

Koreográfus: Preisinger Éva
 

Rendezőasszisztens:

Sallai Zsóka

 

Rendező:

Köllő Miklós

 

A magyar drámairodalom bővelkedik szertelen, zabolátlan géniuszokban. Molnár Ferenc igen jó helyezést ér el köztük, mindent, mindenkit kizsigerel – majd megírja. Hamar felismeri, hogy a francia vígjátéktechnika nálunk is osztatlan siker. 1907-ben Az ördög átütő sikere, melyben a freudi lélektan, a századelő modern izmusai keverednek a világháború baljós előszeleivel, finom polgári fricskáival megadta a receptet, és ez – egyedülálló módon – New York-i Broadwayig repítette a magyar szerzőt. 1908 telén egyszerre négy amerikai színház tűzte műsorára a darabot. Siker, világhír!

Molnár szinte törzsvendég volt a városligeti vurstliban, minden mutatványost, kikiáltót név szerint ismert. Összetett személyiségére jellemző történet, amit Sárközi György jegyzett le, Városligeti sétájuk alkalmával.

 

„Azután a pofozóember jött sorra, bárgyú ábrázatú bábu, amely kigyúló villanykörtékkel méri a pofon erejét. Molnár Ferenc is nekigyűrkőzött, odacsördített egyet, mire végigszaladt a lámpasoron a fény, villogni kezdett a piros háromezres – rekord született. Feiks Jenő álmélkodott: - Ferikém, hogy csináltad? Molnár könnyed mozdulattal igazította meg szemén a monoklit: Jenőkém, nagyon egyszerű az egész. Gondolni kell valakire.” 

 

Azt, hogy mit jelentett a vurstli, a városligeti mutatványosbódék erdeje a 20. század első felében, egy korabeli újságcikk hűen tükrözi: „a vurstli a fölnőttek kedves emléke s a nép és gyermeksereg öröme.” Idelátogatott el az ország apraja-nagyja, hogy „A magyarok bejövetele és kimenetele” és a „Fejétől a farkáig tíz méter, a farkától a fejéig szintén tíz méter, tehát összesen húsz méter óriáskígyó” mellett megpillantsa Tagranoffot, a majomembert, a madárfejű Lajcsikát ,cowboyokat, szörnyeket, kígyó és póktestű embereket, óriásokat és törpéket is mutogattak itt, de illuzionisták, jósok és kóklerek is működtek a Ligetben. Itt debütált szinte valamennyi technikai újdonság, de a marketingeszközök története is itt kezdődött a plakátragasztással és bértolongók szerződtetésével.

Molnár Ferenc 1909-es darabja a Liliom, egy meséből született, melyet a szerző vasárnapi tárca helyett kezdett el írni a Pesti Napló szerkesztőségében. 

"Ez a mese arra való, hogy özvegyasszonyok altassák el vele kisgyermekeiket, vagy jó gyerekek altassák el vele öreg és fáradt szüleiket. A mesét szép csöndben, folyékonyan kell mondani, az elejét élénken, mintha igaz volna. A végét pedig már lassabban és halkan, hogy mire vége szakad, aludjék el az, akinek mesélték".

 

Az altató mese

 

A Ligetben, az egyik bódéban volt egy furcsa ember. Úgy hívták, hogy Závóczky. Ez a Závóczky nagy csirkefogó volt, mindenkit bántott, sokat megvert, néhányat meg is szúrt késsel; lopott, csalt, rabolt; de azért nagyon jó fiú volt , s a felesége nagyon szerette. 

Mert a felesége egyszerű kis cseléd volt, aki 17 éves koráig zsidóknál szolgált, s akkor egy vasárnapon, mikor kimenője volt, a Ligetben megismerte Závóczkyt, akin kétszínű nadrág volt: fele sárga, a másik szára piros. A hajában csirketoll volt, a csirketollra spárga volt kötve, a spárga vége a zsebébe ért, és Závóczky megráncigálta a spárgát, hogy a csirketoll mozogjon a fején. Ezen mindenki sokat nevetett, és a legszebb cselédek arra a ringlispilre szállottak, amelyiken Závóczky ezt a tréfát űzte. Az egyszerű kis cseléd itt ismerte meg Závóczkyt, és vele maradt egész nap, s bár tíz órára otthon kellett volna lenni, még 11-kor se ment haza, egész éjjel a Ligetben maradt, másnap pedig már nem mert hazamenni. 

Azontúl a tollas fejű fiúnál maradt, soha többé nem ment cselédnek, és olyan jó volt, és szelíd volt, és olyan szép kis cseléd volt, hogy Závóczky elvitte a hivatalba és feleségül vette…

 /Molnár Ferenc/

 

A Liliom a legjelentékenyebb és egyben a legproblematikusabb színműve Molnárnak. A hazai közönség, - a már külföldön is sikeres szerzőtől - a megszokott vígjáték stílust várta. Csalódott. Molnár új hangot ütött meg, tragikomédiát írt, őszinte lírai fűszerezéssel. Az első Pesti hűvös fogadtatás után, néhány év után Bécsben kezdte meg világhódító pályafutását a megindítóan szép darab. A század talán egyik legsikeresebb darabjává vált, melyben világsztárok játszották, mint Charles Laughton, Ingrid Bergman, Charles Boyer.                                                      

 
  Amennyiben szeretnéd adminisztrálni ezt a tételt kattints ide.

 

Szólj hozzá!


Már látszik, milyen fergeteges utcaszínházi fesztivál lesz Balatonalmádiban!

Már látszik, milyen fergeteges utcaszínházi...

Idén hatodik alkalommal, június 28. és 30. között kerül megrendezésre a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával az ország egyetlen nemzetközi...
 
Színház naptár

Generációnk a padlón hever (Az ügynök halála, Centrál Színház)

Mint arról már többször is hírt adtunk, a Centrál Színház tűzte műsorára a drámairodalom egyik klasszikusát. A főpróbán jártam, és előre bocsájtom, nem kritikaírásra vállalkoztam, hanem arról beszélnék, hogy 2024-ben számomra mit jelentett ez az előadás.

A nők és a művészet – nehezített pálya

Számos kutatás bizonyítja, hogy a női művészeknek nehezebb dolguk van a kreatív szakmákban, mint a férfiaknak.
Új színdarabok
A király beszéde
A király beszéde
Székesfehérvár 
A kék hajú lány
A kék hajú lány
Székesfehérvár 
A kék hajú lány
A kék hajú lány
Székesfehérvár 
kettős:játék
kettős:játék
Budapest