Mi történik, ha...? Ha egy olyan zenekar, ami akusztikus formában, tartalmas szöveggel és még hegedűvel is tolja a rockot, egyszer csak összetalálkozik az irodalom félárnyékban élő szórakoztató, játékos arcával; aztán egy fiatal, az újszerűre fogékony, kísérletezőkedvű színházi társulattal és csak úgy, a közös játék kedvéért, szeretetből alkotni kezdenek.
Szóval, hogy mi történik ilyenkor? A műfaji keretek szétfeszülnek, átrajzolódnak, összeolvadnak és születik valami meghatározhatatlanul, új dolog.
Akkor ez egy akusztikus rockkoncert? Hát... majdnem - de nem! Valami irodalomi...? Részben... de nem az, amit az iskolában tanítanak. Színház lesz? Igen! - de formabontó módon.
...mert AZ ÉLET kérem ALÁSSAN már csak ilyen: játék, különleges elemek játékos parafrázisa. Nem csak érteni, "érezni kell és nagyot harapni, egyszer | Élni legalább, játék..." A Diabolus In Musica és a Zenthe Ferenc Színház közös produkciója.
szereplők:
Diabolus In Musica:
Vörös András | ének
Bokodi Bálint | ének, hegedű
Korpos Lajos | gitár
Nagy-Miklós Péter | gitár
Erdélyi Gábor (T. Pataki Emlékgyűrűs és Zenthe-díjas)
Hege Veronika (egyetemi hallgató)
Móczár Bence (egyetemi hallgató)
alkotók:
rendező | Susán Ferenc (Vastaps-díjas, T. Pataki Emlékgyűrűs)
dramaturg | Sándor Zoltán (Balassi-díjas)
vizuálgrafika | Magyar Bálint, Szalkai Péter
rendezőasszisztens | Tóth Réka
Szólj hozzá!