Bodrogi Gyula kapja idén a Páger Antal-gyűrűt

2020. February 02.  ·   Interjú   ·  Színházvilág.hu, MTI

A művész ma veheti át az elismerést Makón, a Hagymaházban. Noha rokonai nem élnek a városban, a Maros-parti város hűségesen őrzi Páger Antal emlékét. A róla elnevezett utcában álló szülőházán emléktábla, a Hagymaházban szobra található.

Bodrogi Gyula a Mici néni két élete című darabban (József Attila Színház)

A díjat minden esztendőben az a színész érdemli ki, aki a kuratórium döntése alapján a leghűségesebb Páger Antal szellemi örökségéhez, és játékára jellemző a págeri hitelesség és eszköztelenség.

A díjat odaítélő zsűri – Hegedűs D. Géza, Kútvölgyi Erzsébet és Szalma Tamás színművészek, Réz András filmesztéta, valamint Gyarmathy Antal, Páger Antal unokája – úgy döntött, hogy idén Bodrogi Gyula veheti át az elismerést, "Téni bácsi" legendás arany pecsétgyűrűjének pontos mását: a gyűrűt maga Páger Antal is díjként kapta, nyolcvanéves korában, a Vígszínháztól.

Bodrogi Gyula Budapesten született 1934-ben. Gyermekként pedagógusnak készült, de végül a művészetek mellett kötelezte el magát, pályáját néptáncosként kezdte. 1954-ben jelentkezett a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, színész diplomáját 1958-ban kapta meg. Első szerződése a József Attila Színházhoz kötötte, és az angyalföldi társulathoz több mint húsz évig hű maradt. 1982-ben a Vidám Színpadhoz került, ahol húsz éven át volt színész, rendező és töltött be különböző vezető posztokat. 2002-ben a Vidám Színpad örökös tagjává választották. 2003-ban a Nemzeti Színházhoz szerződött, melynek azóta is tagja.

Pályakezdőként elsősorban kortárs és klasszikus darabok karakterszerepeit játszotta, de hamarosan felfedezték komikusi tehetségét is. Muzikalitását, kiváló tánctudását zenés-táncos darabokban kamatoztathatta.

Könnyed természetességének és elmélyült jellemábrázolásának köszönhetően filmszínészként is hamar a közönség kedvence lett. Első filmjét, a Külvárosi legendát Máriássy Félix rendezte 1957-ben, ezután szinte évente forgatott. Több emlékezetes filmben szerepelt együtt Páger Antallal, így az 1960-ban készült Noszty fiú esete Tóth Marival című filmdrámában, Keleti Márton 1963-as Hattyúdalában vagy a 1965-ben bemutatott Húsz órában, melyet Fábri Zoltán rendezett.

Legnépszerűbb szerepei a televízióhoz kötődnek. Az ő rekedtes hangján szólalt meg Süsü, a jószívű egyfejű sárkány, a Kérem a következőt (Dr. Bubó) Csőrmestere és a Vuk kárörvendő varjúja. A Linda című nagy sikerű sorozatban ő alakította a címszereplő édesapját, a mai napig kedvelt szereplője a különféle show-műsoroknak és kabaréknak.

Művészi munkájáért számos rangos elismerést kapott: 1962-ben és 1967-ben Jászai Mari-díjat, 1973-ban érdemes művész, 1983-ban kiváló művész címet. 1995-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével, 2005-ben Kossuth-díjjal tüntették ki, 2007 óta a nemzet színésze.

Gratulálunk!

Bodrogi Gyula, Páger Antal-díj

 

 

Szólj hozzá!


A színésznő, akinek saját menüje van a bisztróban

A színésznő, akinek saját menüje van a bisztróban

Ónodi Eszter az ország egyik legismertebb színésznője, a Katona József színház tagja, számos ismert film és sorozat főszereplője. Évek óta...
 
Színház naptár

A nők és a művészet – nehezített pálya

Számos kutatás bizonyítja, hogy a női művészeknek nehezebb dolguk van a kreatív szakmákban, mint a férfiaknak.

Tóbiás, a tejesember a Gólem Színházban

Ha valakinek így nem rémlene, hívják őt más néven is: Tevje, ő a Hegedűs a háztetőnben szeretne gazdag lenni. A méltán híres musicalhez képest Sólem Aléchem Tóbiás, a tejesember című elbeszélése kissé árnyaltabban mutatja be, hogyan birkóznak meg szüleink azzal, hogy felneveljenek minket.
Új színdarabok