Bodrogi Gyula kapja idén a Páger Antal-gyűrűt

2020. február 02.  ·   Interjú   ·  Színházvilág.hu, MTI

A művész ma veheti át az elismerést Makón, a Hagymaházban. Noha rokonai nem élnek a városban, a Maros-parti város hűségesen őrzi Páger Antal emlékét. A róla elnevezett utcában álló szülőházán emléktábla, a Hagymaházban szobra található.

Bodrogi Gyula a Mici néni két élete című darabban (József Attila Színház)

A díjat minden esztendőben az a színész érdemli ki, aki a kuratórium döntése alapján a leghűségesebb Páger Antal szellemi örökségéhez, és játékára jellemző a págeri hitelesség és eszköztelenség.

A díjat odaítélő zsűri – Hegedűs D. Géza, Kútvölgyi Erzsébet és Szalma Tamás színművészek, Réz András filmesztéta, valamint Gyarmathy Antal, Páger Antal unokája – úgy döntött, hogy idén Bodrogi Gyula veheti át az elismerést, "Téni bácsi" legendás arany pecsétgyűrűjének pontos mását: a gyűrűt maga Páger Antal is díjként kapta, nyolcvanéves korában, a Vígszínháztól.

Bodrogi Gyula Budapesten született 1934-ben. Gyermekként pedagógusnak készült, de végül a művészetek mellett kötelezte el magát, pályáját néptáncosként kezdte. 1954-ben jelentkezett a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, színész diplomáját 1958-ban kapta meg. Első szerződése a József Attila Színházhoz kötötte, és az angyalföldi társulathoz több mint húsz évig hű maradt. 1982-ben a Vidám Színpadhoz került, ahol húsz éven át volt színész, rendező és töltött be különböző vezető posztokat. 2002-ben a Vidám Színpad örökös tagjává választották. 2003-ban a Nemzeti Színházhoz szerződött, melynek azóta is tagja.

Pályakezdőként elsősorban kortárs és klasszikus darabok karakterszerepeit játszotta, de hamarosan felfedezték komikusi tehetségét is. Muzikalitását, kiváló tánctudását zenés-táncos darabokban kamatoztathatta.

Könnyed természetességének és elmélyült jellemábrázolásának köszönhetően filmszínészként is hamar a közönség kedvence lett. Első filmjét, a Külvárosi legendát Máriássy Félix rendezte 1957-ben, ezután szinte évente forgatott. Több emlékezetes filmben szerepelt együtt Páger Antallal, így az 1960-ban készült Noszty fiú esete Tóth Marival című filmdrámában, Keleti Márton 1963-as Hattyúdalában vagy a 1965-ben bemutatott Húsz órában, melyet Fábri Zoltán rendezett.

Legnépszerűbb szerepei a televízióhoz kötődnek. Az ő rekedtes hangján szólalt meg Süsü, a jószívű egyfejű sárkány, a Kérem a következőt (Dr. Bubó) Csőrmestere és a Vuk kárörvendő varjúja. A Linda című nagy sikerű sorozatban ő alakította a címszereplő édesapját, a mai napig kedvelt szereplője a különféle show-műsoroknak és kabaréknak.

Művészi munkájáért számos rangos elismerést kapott: 1962-ben és 1967-ben Jászai Mari-díjat, 1973-ban érdemes művész, 1983-ban kiváló művész címet. 1995-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével, 2005-ben Kossuth-díjjal tüntették ki, 2007 óta a nemzet színésze.

Gratulálunk!

Bodrogi Gyula, Páger Antal-díj

 

 

Szólj hozzá!


Tiszta a levegő! A kecskeméti színház fogadóterei biztonságosak

Tiszta a levegő! A kecskeméti színház fogadóterei...

Pénteken a Nyolc nő című darab bemutatójával rajtolt a 2020/21-es évad a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színházban – mindenki nyugodjon le,...
 
Színház naptár

Bál a miskolci Savoyban

A Bál a Savoyban Ábrahám Pál egyik legnépszerűbb, napjainkban is Európa szerte játszott operettje. Ma este lesz a miskolci premierje.

A média tegnap nem volt túl tisztességes a Vígszínházzal kapcsolatban

"Rudolf Péter kitiltotta Eszenyit a Vígszínházból" – harsogták jobbról-balról a médiumok. Volt, amelyik egész egyszerűen kihagyta azt a fontos mondatot, ami miatt a színház kénytelen volt közleményt kiadni – változtatás nélkül közöljük.
Új színdarabok
Az apa
Az apa
Budapest 
Az apa
Az apa
Budapest 
Az apa
Az apa
Budapest 
Az apa
Az apa
Budapest 
Az apa
Az apa
Budapest 
Az apa
Az apa
Budapest 
Az apa
Az apa
Budapest 
Az apa
Az apa
Budapest 
Semmi
Semmi
Budapest 
Semmi
Semmi
Budapest