„A szülés után egyből elválasztottak, meg sem érinthettem. Bepólyálták és nem messze tőlem betették egy gyerekágyba. Senki nem ölelte meg, pedig nagyon sírt. Aztán az egyik nővér video chaten felhívta a baba szüleit. Lekamerázta a babát, meg engem is, hogy jól vagyok. Gratulált a szülőknek. Ki tudja mikor jönnek érte. Azt hittem, erősebb leszek. Azt hittem, könnyebb lesz elszakadni. Sokszor még most is hallom, ahogy sír”. (Részlet az előadásból).
Jelenleg Európa legtöbb országában, így Magyarországon is illegális béranyát fogadni. De Ukrajnában például nem, ezért klinikák tucatjai, megrendelő párok, csecsemők és béranyák ezrei lépnek egymással kapcsolatba, hatnak egymás életére és változtatják meg azokat a béranyaság intézményén keresztül. Ahogy minden hasonló társadalmi kérdésben, a béranyaság kapcsán is szinte egyből felállnak a morális frontok: az ellenzők és a támogatók. Vannak, akik prostitúcióhoz hasonlítják, és egyszerű pénzkereseti lehetőségnek látják. Vannak, akik betiltanák, megint mások engedélyeznék. Az előadás üzenetétől távol áll a bármilyen nemű állásfoglalás, inkább erre a hallatlanul összetett problémakörre, és a hozzá kapcsolódó intenzív, szélsőséges emberi helyzetekre és állapotokra próbál összpontosítani.
A jelenséget a művészetben keveset és ritkán tematizálták. Lehet, azért, mert számos etikai kérdést vet fel, miközben az egyének szintjén sok küzdelemmel, reménnyel, kétségbeeséssel és csalódással fonódik össze, ami által rendkívül erős, égető és megosztó témává válik. A Béranyák című előadás egy jelentfüzér, amely kronologikusan követi végig a béranyaság folyamatát: kezdetben a szükségszerűséget és a reménytelenséget, ami embereket arra késztet, hogy béranyát fogadjanak, ezután az utat a beültetésig, a terhességet, végül pedig a születést és az azt követő időszakot.
„Ez egy rendkívül szerteágazó jelenség, melynek különböző nézőpontjait igyekszünk megvilágítani a színpadon. A szkeccselőadás műfaja lehetőséget teremt arra, hogy egymástól jelentősen eltérő stílusú jelenetek szűrőjén keresztül foglalkozhassunk a béranyaság különböző aspektusaival. Amikor a felkészülési időszakban közelítettem a témához, szembetűnő volt, hogy a béranyaság jelenségének minden szelete egy teljes színdarab kibontásának a lehetőségét rejti magában, de bízom benne, hogy az abszurd, groteszk és a realisztikus jelenetek váltakozása egyfajta összképet adhat a béranyaság jelensége körül megjelenő számos problémáról” – emeli ki Czukor Balázs, az előadás írója és rendezője.
Az előadást 16 éven felüli nézőinknek ajánlják!
Béranyák, szkeccselőadás, Vígszínház, Czukor Balázs
Szólj hozzá!